A sportszülő - áldás vagy átok?

Helló Sportszülő, üdv a klubban! Ugye Te sem gondoltad, hogy ez vár rád, amikor a gyerek sportolásra adta a fejét, esetleg még kiderült, hogy komolyan is veszi. Tudom, a szíved a helyén van, és Te is csak a legjobbat akarod a gyereked számára. De vigyázat, mert – egy újabb sportképpel élve - a pályán nem csak a labda pattog veszélyesen - a szülő-gyerek kapcsolat is könnyen megsérülhet! Van azonban kiút a labirintusból, ne aggódj - együtt megnézzük, hogyan maradhattok a legjobb csapat, miközben a teljesítmény sem szenved csorbát. 

Veszélyes vizeken 

Képzeld el, hogy a gyereked sportkarrierjét mint egy izgalmas kalandtúrát. Te vagy a támogató háttércsapat, amelynek a szerepe éppen ez – ott maradni a háttérben, támogatni, ha kell kicsit lökdösni, védeni, miközben sokszor joggal érzed úgy, hogy jobban tudod, mire van szüksége, mit kellene tennie. Ez az első feladat - elkerülni, hogy véletlenül átvedd az irányítást! Íme néhány buktató, amire érdemes odafigyelni. 

1. Az "Én jobban tudom" csapda: Hiába voltál te is sportoló, hagyd az edzőt edzeni! A pálya széléről bekiabálni olyan, mintha a pilótafülkébe kiabálnál be repülés közben. 

2. A "Majd én megmutatom" szindróma: A gyereked sikereit ne sajátítsd ki! Az ő eredménye, nem a tiéd. Ünnepeld őt, ne magadat! 

3. A nyomás-prés: A túlzott elvárások úgy nyomhatják össze a gyereket, mint egy túlpumpált labdát. Vigyázz, nehogy kipukkadjon! 

4. Az "Én álmom" projekt: A saját beteljesületlen álmaidat ne erőltesd rá a gyerekedre! Ő nem a te mini-másolatod. 

Célra tarts! 

Hogyan lehetsz szuper támogató anélkül, hogy túllőnél a célon? Honnan tudod, hol a határ, amit, ha átlépsz, könnyen épp ellenkező hatást érsz el, mint amit szerettél volna, vagy amire gyermekednek szüksége van. Következzen néhány tuti tipp a teljesség igénye nélkül. 

1. Légy a legnagyobb szurkoló! Biztosítsd gyermeked érzelmi támogatásodról, főleg ha nehéz időszak jön. Egy ölelés vagy egy "Büszke vagyok rád!" csodákra képes. 

2. Segíts okosan! Adj praktikus tippeket (pl. egészséges étkezés), de ne válj másodedzővé. 

3. Teremts közös élményeket! Nézzetek együtt meccseket, beszélgessetek a sportról - de hagyd, hogy ő irányítsa a témát. 

4. Tartsd tiszteletben az autonómiáját! Ha nem akar edzésre menni, kérdezd meg miért, de ne erőltesd. 

5. Kommunikálj nyíltan! Beszélgess rendszeresen a gyerekeddel és az edzővel is. De figyelj, hogy ne válj "helikopter-szülővé"! 

Viharfelhők az égen 

A fentiek azonban nem olyanok, mint egy hirtelen nyári zápor, nem egyik pillanatról a másikra történnek. Sokkal inkább olyan, mint egy szép lassan közelgő vihar – előszéllel, egyre gyülekező felhőkkel az égen. Melyek azok a vészjelek, amelyekre érdemes figyelni?

- A gyerek már nem élvezi annyira a sportot, feszült edzés előtt vagy után 

- Gyakori konfliktusokba keveredik sporttárssal, edzővel vagy akár másik szülővel 

- Fontolgatja, hogy abbahagyja a sportot, egyre kevesebb kedve van edzeni - Nem szereti, zavarja, ha ott vagy az edzésen, mérkőzésen 

- Versenylázzal küzd, nem tudja kihozni magából nemhogy a maximumot, de még egy elfogadható átlagot sem 

- Nem mesél semmit a sportolói életéből, nem osztja meg veled az élményeit, szorongásait 

Ha ezeket észleled, itt az ideje egy támogató, nyílt, őszinte beszélgetésnek. Hangsúlyozom, beszélgetésnek, ahol inkább kérdezel, mintsem prédikálsz. A következőkben megosztok Veled pár praktikus tippet a jó kapcsolat megőrzéséhez 

1. A "car coaching", azaz hazafelé megejtett kiselőadás helyett inkább kérdezd meg: "Milyen volt az edzés? Mi volt a legjobb része?" 

2. Fókuszálj a fejlődésre, ne csak az eredményekre! "Láttam, mennyit gyakoroltad azt a mozdulatot. Szuper, hogy ilyen kitartó vagy!" 

3. Biztosíts kiegyensúlyozott családi életet a sport mellett. Nem minden a sport! 

4. Ha kritizálnod kell, tedd építő jelleggel: "Mit gondolsz, hogyan lehetne ezt legközelebb jobban csinálni?" 

5. Mutass példát sportszerűségből! A te viselkedésed a lelátón ugyanolyan fontos, mint a gyerekedé a pályán. 

Emlékezz: a sport elsősorban a gyerekért van, nem érted. A cél az, hogy élvezze, fejlődjön, és a saját tempójában bontakoztassa ki a tehetségét. Te pedig legyél az a sziklaszilárd támasz, akihez mindig fordulhat - győzelem vagy vereség esetén egyaránt. Ha ezeket szem előtt tartod, garantáltan aranyérmes leszel a sportszülőségben! És ki tudja, talán még jobban is élvezitek majd együtt ezt az izgalmas sportkalandot. Ne feledd, ez az igazi csapatsport.